Szerelmemnekem mostmár nagyon hiányzik.
Tegnapi protokollízű részvételünk az életben nem tekinthető sem találkozásnak sem randinak és annak pedig egyáltalán nem ami boldoggá tesz. Pár idegen ember, távoli ismerőst terelgetni, megszervezni az életüket, nos ez nem a mi legjobb időtöltésünk...
Tegnapi protokollízű részvételünk az életben nem tekinthető sem találkozásnak sem randinak és annak pedig egyáltalán nem ami boldoggá tesz. Pár idegen ember, távoli ismerőst terelgetni, megszervezni az életüket, nos ez nem a mi legjobb időtöltésünk...
Álmos vagyok, olyan mint őszi légy...
Hetekig tudnék lustálkodni mellette, vele, csak úgy pizsamában lenni egész nap és ágyba vinni az ennivalót és csak együtt lenni, semmit tenni.
A jövőheti közös utazás is inkább fárasztó lesz, mint pihentető de reményeim szerint közös élményekkel, emlékekkel leszünk gazdagabbak és nem kevés euróval szegényebbek, mire kifizetjük az út minden költségét. De ha már egyszer gazdasági válság (is) van, hát éljünk amíg lehet... (?!)
Szóval közel három év után is várom, hogy láthassam, ölelhessem. És igen még mindig ugyanazt érzem, mint amikor beleszerettem és először megláttam és amikor szeretkezünk még mindig ugyanaz a bizsergés jár át, mint amikor először csókolt, először éreztem. Ilyen van, ilyen létezik, a szerelem mindent visz. :)
Jövőhéten találkozunk.
Lesz előtte pofika-pipere, fodrász, kozmetikus, manikűr és pedikűr, szauna és testmozgás, az új ruhácskák és felturbozott szellemi kapacitás, hírekkel, információkkal, könnyed viccekkel és szófordulatokkal de leginkább mosollyal és természetességgel.
Lesz előtte pofika-pipere, fodrász, kozmetikus, manikűr és pedikűr, szauna és testmozgás, az új ruhácskák és felturbozott szellemi kapacitás, hírekkel, információkkal, könnyed viccekkel és szófordulatokkal de leginkább mosollyal és természetességgel.
Párkapcsolati maximalista (is) vagyok, a legtöbbet akarom kihozni a kapcsolatunkból. Nehéz mellettem Férfinak lenni, nálam nincs tv, mert nem akarom, hogy tv-t nézzünk, ha már lusta-macskák vagyunk szórakoztassuk egymást egymással ne mással.
Vannak szabályok és határok melyeket nem vagyok hajlandó átlépni, mert ezzel az izgalmas intimitás ellen vétenék.
Szóval most inkább már otthon lennék és várnám, hogy elautózzon hozzám. Olyan fáradt vagyok. Lustiznék, most otthon, otthonosan. Nálunk a főzőcske játék és nem kötelezettség, csak ha éppen ahhoz van kedvünk, azt tesszük. Hol Ő, hol én készítünk ágyba-reggelit és ez így annyira csodálatos.
Nincsen ilyen társadalmilag kiosztott „házirend” és neki sem kell nálam kicserélnie az égőket, de ha ezt mégis megteszi, az sokkal jobb, mintha azért segítene, mert ő a férfi és ez a dolga. Azért vagyunk együtt, mert együtt akarunk lenni, mert szeretjük egymást.
Ez így őrült jó.
De még jobb lenne, ha itt lenne.. de tudom most dolgozik, arculatot tervez és alkot, ez pedig az én csirippelésem mellett nehéz lenne. Úgyhogy várom. Naaagyoon. Abba kéne hagyni már a melót és menni edzésre... vagy inkább aludni.
