Az esküvőszervezés külön iparág. Elég csak egy pillantást vetni az esküvő kiállítások óriási sikerére, a látogatók magas számára. Ma már boldog, boldogtalan ebből szeretne megélni és hihetetlen erőbedobással, marketinggel igyekszik meggyőzni a párokat arról, hogy a nagy nap semmit de semmit nem ér ha nem veszik igénybe az általa kínált szolgáltatást.
A szolgáltatók tengeréből egyre nehezebb kifogni azokat akik valóban profik és igényesek. Talán pont ezért szerettem ki ebből a munkából teljesen, mert annyira kétszínű és érdekek által vezérelt, mindez rózsaszín és fehér habokba öltöztetve, hogy az hányinger.
Mivel nekem semmi extra plusz pénz nem jár az esküvők után, kicsit outsiderként nézem a nagy húsvásárt, piacozást. Csupán munkahelyi kötelességem a céges rendezvények mellett a helyszínen az esküvőket is értékesíteni, lebonyolítani és megszervezni. Hogy időközben a vendéglátásban 8 órás bejelentett munkaviszony vagy éjszakai pótlék luxusnak számít? Ebben semmi meglepő nincs... mindenki ott spórol ahol tud, a vendéglátósok pedig a személyzeten.
Ezért aztán ha az esküvősre várok még este 11-kor mert pár órát késik és majd érkezik, és a hétvégém is vele töltöm érthető ha nem leszek túl boldog a harmadik hét és közel 100 telefonhívás, egy tucat e-mail után ha meghallom a nevét.
A helyszíni kapcsolattartó nem a személyes esküvőszerveződ, aki majd ruhát válogat veled és nem is a lelki szemetesládád, akit órákon át fáraszthatsz az idióta anyósod bogaraival vagy pedig a „hatalmas problémáiddal”...
Hivatástudatból, emberségből mindenki alapvetően arra törekszik, hogy a rendezvények jól sikerüljenek, elégedetten távozzon a vendég.Ha már az elején viszont folyton egy hisztérikával szemben kell védekező pozíciót felvenni a főnöknél akkor a létesítményen belül a menyátka egy elég univerzális hülye k.. megszólításra fog hallgatni és a legminimálisabb segítségre számíthat.
Ha az e-mailedre, telefonodra azonnal nem érekzik válasz, biztos az lehet az oka, hogy aki ezekkel foglalkozik úszik a melóban, vagy rendezvénye van és nem tud a gép előtt ülni. Ha ilyenkor a főnökének panaszkodsz, akkor ne reméld, hogy ezek után kedvelni fog.
A többi szolgáltató egyébként hasonlóan működik, minden évben megvannak azok az idióták akiket egymás között emlegetünk. Arról ami a lagzidon történik hidd el mindenki tudni fog, ezekből lesznek később a városi legendák, tehát annyi alkoholt fogyassz és olyan vendégeket hívj meg, akikről biztosan tudod, hogy nem hoznak szégyent rád. Ha szerencséd van nem rögzíti senki mobillal a később vállalhatatlan eseményeket...
8 év után is jókat röhögünk a menyasszonyon aki atomrészegre itta magát és bármerre ment folyton rókázott, vagy a másikról aki ittasan egy sztriptízzel szórakoztatta a násznépet, a vőlegényről aki lepöckölte a menyasszony marcipánbábú fejét, a tömegverekedésekről, a tortadobálásról, a vőlegényekről akik a hátsó udvaron telefonon nyugtatják a szeretőjüket, hogy ne sírjon vagy éppen totál részegen elalszanak valahol. A bepiált, bepisilő vendégekről, a gátlásukat levetkőző raktárakban kefélő hölgyekről, menyasszonykákról, az anyósok sztorijairól az aráról és fordítva, a vőlegény után zokogó koszorúslányokról, az összeszart és pisilt abroncsos fehér ruhákról és a meg nem valósult esküvőkről, hoppon maradt arákról, vőlegényekről.
Hidd el senki nem felejt, soha ne tegyél olyasmit amit később megbánhatsz.
A legfontosabb pedig, hogy fogadd meg azokat a tanácsokat, melyeket segítő szándékkal adnak. Pontosan és rendíthetetlenül tudd azt mire vágysz, mit akarsz, mennyi kereted van és állj két lábbal a földön. Soha ne úgy fogd fel az esküvőd, mint a Te kislánykori nagy álmod beteljesülését, gondolkozz többes szám első személyben. Az én-t váltsa fel a mi. Az esküvő két emberről szól, akik szeretik egymást és ezt szeretnék közösen megünnepelni a szeretteikkel a maguk módján. Ne akarj bizonyítani, megfelelni senkinek és semminek mert úgysem tudsz. Csak az számít, hogy Ti mit szeretnétek és mire vágytok. Amíg az esküvőtöket szervezed sok minden meg fog változni, mielőtt igent mondasz valószínűleg meg kell tanulnod nemet is mondani és kiállni a saját önálló életetek, életed és terveid mellett.
