Bár TV tudatos hiányában a vizális média-effektekből kimaradva értesülök ezekről a hírekről, azért ez most meglepett. Dolly énekelte anno, hogy elpattant egy húr, ami kissé túl lett feszítve. Azt gondolom ez az a pont, ahol kőkeményen szükség lenne a szabályok és törvények betartatására.
Elment ezeknek az eszük...
Gyilkolni?! Ölni?!
De miért??
A II. világháború után sokat hivatkoztak erre a „társadalmi nyomásra”. A csoportos vélemény kinyílvánításának megvan az az előnye, hogy felmenti az egyént saját felelőssége alól? „Rossz társaságban kevederett csak szegényke?”
Azt gondolják mindenki ellenük van és innentől kezdve ez már egyfajta önbeteljesítő jóslatként működik. Valakit találni kell aki mindenről tehet.
Az Élet az egyén feladata és felelőssége önmagával szemben elsősorban. Magad teszed próbára magad, nem kéri senki, hogy kövesd, nincs szó vallásos illuziókról, csatlakozásra csábító eszmékről. Ha nem szeretsz semmit, nem szereted és fogadod el a világot magadat sem tudod, hiszen önmagadhoz a világon keresztül vezet az út és itt nem lehet határokat szabni, népcsoportokra bontani az egységet, végülis mindannyian ezen az egyetelen egy bolygón próbálunk életben maradni és boldognak lenni a fene egye meg..
Kicsit ki kéne szakadni azokból a fejekből és "globálisan" tekinteni a világra és az életre.