Olyan kívűlálló szereplője vagyok az életednek sokszor. Amikor otthon vagy, az nekem olyan érzés, mintha a Marsra utaztál volna fényévekre. Hogy kategórikusan maradjak a világűrnél, Szaturnusz, tejút és társai, (mi van velem?!)... számomra a Te világod, a Te faludban, a Ti házatokban a fiatokkal maga a feketelyuk.
Mesélsz ezt azt – volt nekem is szeretőm, meséltem én is ezt azt, hazudtam csúnyán, szeretetből, kegyelemből – szűkszavúan, részleteket és a családi témákat kerülve. De jobb is ez így, mert csak fájna és nem szeretném ha bántanád a Feleséged. Nem ismerem a családi játszmatárotokat, hogy mi az általános play off...
innen onnan hozzám került információkból raktam össze egy elég átláthatatlan képet.Kívűlről nézve nem is tudom elképzelni, hogy tudsz így élni, mert ez a kettősség borzalmas lehet.
innen onnan hozzám került információkból raktam össze egy elég átláthatatlan képet.Kívűlről nézve nem is tudom elképzelni, hogy tudsz így élni, mert ez a kettősség borzalmas lehet.
Tudod, ahogy elnézem minden házasság itt ér véget, ahogy a Tiétek is.
Nem kell ehhez harmadik.
Összeházasodás, otthonteremtés, családalapítás és családfenntartás, mindez két ember közös célja és álma volt kezdetben, számomra mindig is érthetetlen volt, hogy merik ezt bevállalni a mai világban emberek megfelelő egzisztencia, anyagi háttér nélkül?! A férfi sokkal többet dolgozik, kizsigereli magát, a nőt a gyerek és a háztartás monotóniája nyírja ki. Állandó küzdelem a lecsúszás ellen, az elszegényedéssel, hogy enni adj a gyerekednek, kifizesd a számlákat és elvidd iskolába.
Nekem az is borzalmasan hangzik, hogy egy férfi mellett kéne élnem, akit már nem kívánok, nem szívesen alszom vele, csak vagyunk mert összeköt minket a közös tető és gyermek.
Ez a finoman cizellált családi pokol úgy gyilkolná szét a lelkem, hogy csak na. Ráadásul az állandó időzavar, rendszertelenség, nulla biztonság érzete kihúzná a talajt a talpam alól. Egy egyedülálló szülő nyújtotta élet szebb lehet egy gyermek számára is, mint ez a darabjaira széthullott világ, a még jobban szétesett „szülőkkel”. Gyermekként én legalábbis megkönnyebbültem mikor vége elválltak a szüleim.
Nem kell ehhez harmadik.
Összeházasodás, otthonteremtés, családalapítás és családfenntartás, mindez két ember közös célja és álma volt kezdetben, számomra mindig is érthetetlen volt, hogy merik ezt bevállalni a mai világban emberek megfelelő egzisztencia, anyagi háttér nélkül?! A férfi sokkal többet dolgozik, kizsigereli magát, a nőt a gyerek és a háztartás monotóniája nyírja ki. Állandó küzdelem a lecsúszás ellen, az elszegényedéssel, hogy enni adj a gyerekednek, kifizesd a számlákat és elvidd iskolába.
Nekem az is borzalmasan hangzik, hogy egy férfi mellett kéne élnem, akit már nem kívánok, nem szívesen alszom vele, csak vagyunk mert összeköt minket a közös tető és gyermek.
Ez a finoman cizellált családi pokol úgy gyilkolná szét a lelkem, hogy csak na. Ráadásul az állandó időzavar, rendszertelenség, nulla biztonság érzete kihúzná a talajt a talpam alól. Egy egyedülálló szülő nyújtotta élet szebb lehet egy gyermek számára is, mint ez a darabjaira széthullott világ, a még jobban szétesett „szülőkkel”. Gyermekként én legalábbis megkönnyebbültem mikor vége elválltak a szüleim.
Tudod a válásodról mindig mást mondasz.
Ráadásul ingerült is leszel ha ezt felhozom Neked. No nem véletlen...
De azt tudnod kell, hogy minél tovább húzod a döntést, hogy itt vagy ott, hogyan és mikor és miből kifogásokkal, egyre rosszabb és rosszabb lesz. Válni soha de soha se alkalmas. Elméletekkel, holmi elvekkel feded le a valóságot. és még sok más mindent is gondolok össze-vissza, de leginkább azt, hogy szeretlek és sokat tanulok a Te életedből, a Ti életetekből, mint elkerülendő példa, mert olyan könnyű erre az útra tévedni, mert mindenkivel ez fordul általában elő, aki házasságot köt.
Ráadásul ingerült is leszel ha ezt felhozom Neked. No nem véletlen...
De azt tudnod kell, hogy minél tovább húzod a döntést, hogy itt vagy ott, hogyan és mikor és miből kifogásokkal, egyre rosszabb és rosszabb lesz. Válni soha de soha se alkalmas. Elméletekkel, holmi elvekkel feded le a valóságot. és még sok más mindent is gondolok össze-vissza, de leginkább azt, hogy szeretlek és sokat tanulok a Te életedből, a Ti életetekből, mint elkerülendő példa, mert olyan könnyű erre az útra tévedni, mert mindenkivel ez fordul általában elő, aki házasságot köt.
és az itt vagy ott, az nem nálam van.
Mert nem szerintem az összeköltözés az én kis 58 négyzetméteres világomban megölné a szerelmünket. Legyen csak mindenkinek saját otthona, autója, könyvespolca és CD gyűjteménye! Legyen saját félretett pénze, bankkártyája és egzisztenciája. Legyenek magára vonatkozó álmai, céljai, de közösen is legyen életútja a kapcsolatban.
és a hogyan tovább nálam nem jelent giling-galang gyűrűzős esküvőt és gyermekáldást. Csak szabadon, mert Veled akarok lenni, csak szerelemből, mert velem akarod megélni.
Mert nem szerintem az összeköltözés az én kis 58 négyzetméteres világomban megölné a szerelmünket. Legyen csak mindenkinek saját otthona, autója, könyvespolca és CD gyűjteménye! Legyen saját félretett pénze, bankkártyája és egzisztenciája. Legyenek magára vonatkozó álmai, céljai, de közösen is legyen életútja a kapcsolatban.
és a hogyan tovább nálam nem jelent giling-galang gyűrűzős esküvőt és gyermekáldást. Csak szabadon, mert Veled akarok lenni, csak szerelemből, mert velem akarod megélni.
De Te otthon alszol. A közös nappali padlóján, egy szivacson. Egyedül.
én meg a saját ágyamban, a saját házamban, egyedül.
Ez sem a legboldogabb állapot... most hogy is van ez?
én meg a saját ágyamban, a saját házamban, egyedül.
Ez sem a legboldogabb állapot... most hogy is van ez?
Szeretlek.
